Üdvözlünk a weboldalunkon
Ez az oldal azért jött létre, mert Gépírás órán ezt a feladatot kaptam. :(
Mivel szinte mindenki kedveli, szereti az állatokat ezt a témát választottam.
HÓPÁRDUC
Előfordulása:
Közép-Ázsia hegyvidéki területein honos.
Megjelenése:
A felnőtt állatok tömege általában 23–41 kg, de elérheti a 75 kg-ot is, farka körülbelül egy méteres.
Rövid lábait a hiúzéhoz hasonló vastag szőrzet borítja, hogy könnyebben járhasson a hóban, évente kétszer vedlik, nyári bundája ritkásabb a télinél.
Természetvédelmi helyzete:
A hópárduc a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Mivel bundája rendkívül értékes a szőrmepiacon, vadászata miatt az 1960-as években a vadon élő példányok száma 1000-re csökkent. Bár időközben sikerült megnövelni a populációt, az orvvadászat miatt 2005-re csak mintegy 4500-7500 példány maradt fenn a Pakisztán és a Bajkál-tó közötti élőhelyeken, és a létszám csökkenőben van, mivel a távoli területen élő állatokat nehéz megvédeni. A kutatók szerint a fajt a beltenyészet is fenyegeti, ezért az állatvédők igyekeznek átjárhatóságot biztosítani az elszigetelt csoportok között. A pakisztáni WWF természetes élőhelyükön, a Khunjerab Nemzeti Parkban próbálja megőrizni a hópárducokat. Mivel fogságban is jól szaporodik, ezért a faj megóvásában az állatkertek is segítenek. Megközelítőleg 500 példány él a világ mintegy 150 állatkertjében.
A hópárduc Magyarországon három állatkertben a Nyíregyházi állatparkban, a Szegedi Vadasparkban és a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban tekinthető meg. A Szegedi Vadasparkban először 2005-ben született két kölyök. 2008-ban szintén a Szegedi Vadasparkban újabb kölyök látott napvilágot. 2012 májusában három hópárduc kölyök született ugyanitt.
GEPÁRD
Leírás

A gepárd nagyon izmos, bár a teste karcsúnak és törékenynek tűnik. Mellkasa domború, míg a hasa mélyen behúzott. Kis feje, rövid orra és magasan ülő szemei, kis kerek fülei és a maximális oxigénbevitelhez nagy orrlyukai vannak. A gepárd szőre sárgás színű, fekete kerek pettyekkel, amely segíti az álcázásban. Az orra két oldalán fekete 'könnycsepp'-szerű minta húzódik lefelé a szemétől a szája sarkáig. A felnőtt állatok súlya 40–65 kg között mozog, testhossza 112–135 cm, míg farka elérheti a 84 cm-t is.
A gepárdoknál előfordul a ritkás mintázatú MUTÁCIÓ, illetve a nagyobb, foltszerű, összeolvadó pettyekkel mintázott változat, mely királygepárd néven ismert. Egykor külön alfajnak tartották, ám ez csupán az afrikai gepárd egyik ritka színváltozata. A királygepárd színe miatt nehezebben él meg a vadonban, ám fogságban szaporodhatnak.
Gyakran keverik össze a leopárddal, habár meg lehet őket különböztetni, például a gepárd orrának két oldalán húzódó könnycsepp alakú vonalakról, melyek a szeme sarkától a szájáig húzódnak. A gepárd testalkata is nagyban különbözik a leopárdétól, a legjellegzetesebb eltérés a gepárd vékony és kivételesen hosszú farka, amelynek a száguldás közbeni egyensúlyozásnál veszi nagy hasznát. A gepárd bundája sárgás, vagy barnássárga színű, 10–18 cm átmérőjű fekete pettyekkel tarkítva. A fehér hastájékon nincsenek pettyek és a farkán levő pettyek négy-hat sötét gyűrűvé olvadnak egybe. A gepárd farka gyakran bozontos fehér bojtban végződik. A hím gepárdok valamivel nagyobbak, mint a nőstények és a fejük is nagyobb, ám tulajdonságaik alapján nehéz különbséget tenni közöttük.
A gepárdok (a pumákhoz, hópárducokhoz és a ködfoltos párducokhoz hasonlóan) tudnak dorombolni, ahogy beszívják a levegőt, de nem tudnak bőgni. Ezzel szemben az oroszlánok, tigrisek, leopárdok és jaguárok tudnak bőgni, de nem képesek dorombolni, kivéve a kilégzés során.
Fekete párduc
Fekete párducnak nevezzük a macskafélék néhány fajának, főleg a Panthera nembe tartozó fajok, azaz a párducok, ezek közül is elsősorban a leopárd és (jellemzően Dél-Amerikában) a jaguár fekete színű példányait. A fekete párduc nem alkot elkülönült populációt, gyakran egyazon leopárdanyának is vegyesen születnek pettyezett és fekete utódai.
A fekete színt okozhatja melanizmus, ami a melanin nevű pigmentt többlete miatt alakul ki, de okozhatja álmelanizmus is, amely esetében a fekete foltok olyan sűrűn helyezkednek el, hogy a világos háttér alig vagy egyáltalán nem jelenik meg. A melanisztikus párducok szőrzetén a pettyes mintázat halványan kivehető, mivel a pigmentek mennyisége eltérő a mintázatban és a fekete alapszínben.
